Játékos-évértékelő sorozatunkban ezúttal a csapat egyik legbiztosabb pontját, Erős Károlyt szólítottuk meg. A középpálya motorja idén nem csak óriási munkabírásával és labdaszerző kézségével vette ki a részét a játékból, hanem a gólpasszokat tekintve is, ugyanis hat alkalommal hozta kihagyhatatlan gólhelyzetbe társait.

Erős Károly:
– Felemásra sikeredett az elmúlt szezon, voltak jól és kevésbé jól sikerült mérkőzéseink. Annak ellenére, hogy fiatalításon esett át a gárda, szinte új csapatot is kellett építeni, így elfogadható teljesítményt nyújtottunk, ám természetesen elégedettségről nem beszélhetünk. Azaz igazság, hogy tavaly nagyon magasra tettük a mércét – minden tekintetben, ami idén visszaütött. Főleg a tavalyi őszhöz képest, amikor talán egy meccs kivételével mindig maximálisan kiszolgáltuk a szurkolókat.

– Mennyiben befolyásolta az eredményességet az, hogy a szezon elején a REAC-pályán voltunk „otthon”?

– Döntőnek bizonyult, még úgy is, hogy csak egy meccset buktunk el a REAC stadionjában. A különbség mégis ég és föld volt. Számunkra sem mindegy, hogyan készülhetünk fel, hiszen azért a Szusza Ferenc Stadionnak megvan a varázsa, a közönség mindig nagyszerű hangulatot teremt, akárki jön ide. Még a Debrecen játékosainak is benne van a lábukban, hogy Újpesten kell pályára lépniük. Ennek ellenére a csapat ezt a hátrányt is elbírta az ősz szezinban.

– Melyik mérkőzés volt a legjobb meccs számodra és a csapat számára?

– Mindegyik találkozó valamiért emlékezetes marad. Számomra mindenképpen örömteli, hogy gólt tudtam rúgatni Nagy Olivérrel, ami nagy lökést adott neki a folytatásra, és engem is feltöltött energiával. Jobban szeretek gólpasszt adni – pláne ilyen, úgymond kihagyhatatlan helyzetben –, mint gólt rúgni. A színvonalat tekintve főleg az MTK vagy a Debrecen elleni összecsapást emelném ki, de minden meccsnek voltak pozitív és negatív tanulságai, amelyekből ha egy kicsit is tudunk tanulni, akkor előre léphetünk.

– Melyik volt a legjobb hangulatú idegenbeli és hazai mérkőzés?

– A hangulatot illetően minden meccsen közel azonos szintet hoztak a szurkolók, őket csak dicsérni lehet.

– Az első 13 forduló alatt három gólt kaptunk, majd három meccsen kilencet. Miért vesztette el a csapat védekezése a stabilitását?

– Hullámvölgy előfordul minden csapat életében, azt gondolom, hogy valahol középúton van a realitás. Az Újpestre sosem volt jellemtő a kevés kapott gólt, mindig a támadójáték dominált, így ez „újdonság” volt mindenki számára. Ezek után még inkább furcsa volt három meccsen kapott kilenc. Összesítésben még így is pozitívan állunk, csak a Diósgyőr elleni hármas miatt érzek óriási csalódást, mert az volt az a meccs, amely után szégyenkeznünk kellett, ugyanis a játék minden elemében alulmaradtunk a piros-fehérekkel szemben.

– Volt-e olyan játékos, aki nem tett hozzá annyit a csapat teljesítményéhez, amennyi tőle elvárható lett volna?

– Csak csapatszinten értékelném a dolgokat: hoztuk a minimális célt, ez egyszer jobb, máskor kevésbé jó játékkal párosult. Azért azt leszögezhetjük, hogy ennél tud mindenki jobban is játszani, a jövőben pedig természetesen arra kell törekedni.

– Ki volt az ősz legjobbja csapatból?

– Ismét csapatban gondolkodnék. A jobb meccseinken mindig nyújtott valaki egy kis pluszt, ami elengedhetetlen a jó szereplésez. Fizikálisan nagyjából egy szinten vannak csapatok, és játékstílusban sem lehet már váratlant húzni, egy-egy villanás eldöntheti a meccsek sorsát. Nálunk ősszel rendre Tisza Tibi vitte ebben a prímet, ha többen fel tudnak nőni ehhez a szinthez, eredményesebb lehet a tavaszunk.

– Mire számítasz a tavasz folyamán?

– Bízom benne, hogy a felkészülés során még jobban összeállunk és még egységesebbek leszünk. A keretben építkezési folyamat zajlik, amelyhez türelem kell. Az azért nagy előny lesz tavasszal, hogy minden fiatal rutinosabb lett fél évvel, ezt lehet majd kamatoztatni. Fiatal játékosaink is érzik már, hogy az itteni teljesítményüknek, döntésüknek hatványozott súlya van, hiszen az Újpest sosem volt egy középszerű csapat. Bízom benne, hogy az előttünk álló időszakban egy lépcsőfokkal feljebb tudunk lépni, és még több jó meccs, kevesebb hiba, valamint előrelépés lesz látható. Ez pedig, remélem, a tabellán is további változást eredményez majd. Az elmúlt év alatt sok negatív hatást kapott a csapat, de mindezeket el tudta viselni, úgyhogy nagy csapategységről tett tanúbizonyságot. Ebből lehet építkezni a tavaszi szezonban.