Hírek! : Dr. Dányi Szilárd az Újpest FC-t érő vádaskodásokról |
Dr. Dányi Szilárd az Újpest FC-t érő vádaskodásokról
"Mi kötelezőnek tartjuk a megállapodások betartását"
"Mi kötelezőnek tartjuk a megállapodások betartását"
Dr. Dányi Szilárd az Újpest FC-t érő vádaskodásokról |
Az NB I-es klubvezetők keddi, informális ligaülése után számos nyilatkozat látott napvilágot, amelyeknek lényegét röviden így lehetnek összefoglalni: az Újpest FC – ha nem is jogtalanul – de etikátlanul, sportszerűtlenül vár a 2005/2006-is bajnokságban a 2. hely elérésével kivívott, 25 millió forint (plusz ÁFA) helyezési díjra.
A nyilatkozók előszeretettel hivatkoznak arra is, hogy az Újpest FC jóindulattal kapta meg az indulási jogot, továbbá arra, hogy klubunknak azért sem jár pénz, mert még tartozik az úgynevezett ligahitellel.
Az alábbiakban az Újpest FC ügyvezető igazgatója foglalja össze klubunk álláspontját az elmúlt két nap megnyilatkozásaival kapcsolatban.
Dr. Dányi Szilárd: – Megmondom őszintén, az ügyben kialakult nyilatkozatháborúval úgy vagyok, mint a Rolling Stones a Satisfactionnel. De tekintettel arra, hogy jó magyar szokás szerint az szerez magának legkönnyebben ellenséget, aki kiáll az igazáért, ezért a velünk szemben megfogalmazott vádaskodások miatt – szurkolóink és a sportot szerető közvélemény korrekt tájékoztatás végett – újra meg kell nyilvánulnunk. Az előbb említett vádaskodások igen sajátos logika mentén fogalmazódnak meg velünk szemben. Eszerint: lehet, hogy jár nekünk a pénz, lehet, hogy nem jár nekünk a pénz, de az Újpest FC a követeléséről mondjon le, vagy: ha nem is mond le, akkor mások akarják nekünk megmondani, mire költsük a klubunknak járó helyezési díjat. A tisztánlátás végett: az Újpest FC 2006 nyarán más csapatokhoz hasonlóan megállapodást kötött a Profi Liga Kft-vel az akkor még fennálló, reorganizációs hitelből származó tartozásának átütemezéséről és teljesítéséről. Ezt a csapatok képviselői taggyűlés keretében jóváhagyólag megszavazták – a többi adós csapat megállapodásával együttesen –, és ezt a megállapodást értelemszerűen magunkra nézve legalább olyan szinten kötelezőnek tartjuk, mint amilyen szinten elvárjuk a Magyar Labdarúgóligától, hogy az általa, mint szervezet által vállalt kötelezettséget – akár felénk, akár más klub felé – teljesítse. Ez ugyanis nem személyi, hanem szervezeti kérdés. Ha az Újpest FC jelenlegi vezetése a klubot terhelő reorganizációs hiteltartozást az MLL jelenlegi vezetéséhez hasonlóan személyi kérdésnek tekintené – magyarán az fizessen, aki személy szerint a kötelezettséget vállalta –, nagyon egyszerű helyzetben lenne, hiszen köztudomású, hogy azt nem a jelenlegi tulajdonosi kör, de még csak nem is a jelenlegi ügyvezetés vette fel… Ránk ezeknek már csak a visszafizetése marad, az élvezeti érték nem. A más klubvezetők által tett nyilatkozatokban visszaköszön az általam már korábban jelzett „oszd meg és uralkodj elv”, amely szerint az MLL jelenlegi vezetése a 2006 októberében tartott taggyűlésen úgy osztatta el a liga pénzét a tagsággal, hogy nem vették figyelembe a liga által vállalt és nem teljesített kötelezettségeket. Ennek alapján 2007 januárjában a helyezési pénzben nem érintett klubok képviselői úgy kezelik az ügyet, hogy amennyiben a liga fizet – bárkinek is –, azzal az érintett három klub tőlük veszi el a pénzt. Sőt az egészet úgy kezelik, mintha ők fizetnék ki a helyezési díjakat – figyelmen kívül hagyva azt az aprócska tényt, hogy a liga gazdasági helyzetének ilyetén alakulásáért semmivel sem terhel minket több felelősség, mint őket… Sőt, ha nem tartanék attól, hogy nagyképűséggel vádolnának meg miatta, akár ki is jelenthetném azt is, hogy a magyar profi labdarúgás egyik „zászlóshajója” nélkül, mint az Újpest FC – de megemlíthetem akár a Debrecent is – az összmagyar profi futball reklámértéke jóval kevesebb lenne, mintha mondjuk az ellenünk nyilatkozó klubok kikerülnének az első osztályú bajnokságból, akár együttesen is. A személyeskedéstől sem mentes, logikai és etikai bukfencek sorozatát tartalmazó nyilatkozatokkal külön-külön nem kívánok tételesen foglalkozni, hiszen azzal csak – a velünk szemben vádaskodókhoz hasonlóan – az ügy lényegéről terelném el a figyelmet. |
|